εїз· MangAnime·εїз

Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta:

• Állóképek használata: a jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe. (A modern amerikai filmgyártás átvenni látszik ezt a technikát, olyan sikeres filmekben is alkalmazták, mint például a Mátrix vagy a Mission: Impossible 2.)

• Sebességvonalak: többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik – az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át.

• Szemek: jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, a gonoszoknak általában keskeny szemük van.

• Izzadtságcsepp: a vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló, vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is.

• Super Deformed (SD) vagy másnéven Chibi: egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti.

• Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák: ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el. 

Csoportosítása

Az animének rengeteg műfaja létezik, a hagyományos, élőszereplős filmekhez hasonlóan: akció, kaland, gyerekmesék, romantika, dráma, középkorban játszodó vagy fantasy, sci-fi, okkult/horror

Anime (és manga) műfajok

Gyermek:

• Kodomo: (子供 – „gyerek, gyermek”) elsősorban kisgyermekek számára készült anime vagy manga, ilyen például a Doraemon.
• Moé: olyan anime vagy manga amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplők, ilyen például a Little Snow Fairy Sugar. A moé önmagában is egy jellemző, tipikus moe karakter például egy szép, okos, de ügyetlen, szégellős, szemüveges lány, mint pl Miyuki Takara a Lucky Star-ból.

Fiú:

• Sónen: (少年 – „fiú”), azaz elsősorban fiúk számára készített anime vagy manga, mint például a Dragon Ball Z.

• Mecha: óriás, többnyire ember által irányított robotokat felvonultató anime vagy manga, mint például a Mobile Suit Gundam.

• Szentáj/szuper szentáj: szó szerint „harci alakulat”, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009.

• Szeinen: a Shōnenhez hasonlít, felnőtt férfiak számára készül, például az Oh My Goddess!.

Lány:

• so: (少 女 – „lány”) elsősorban lányok számára készített animék, ilyen például a Fruits Basket. Általában kifejezetten nőies témákat, problémákat vet fel a történet.

• Mahó sódzso: (魔 法 少女 – „mágikus lány”) a sódzso alműfaja olyan történetekkel, amikben szerepet játszik egy vagy több, varázserővel felruházott lány, mint például a Sailor Moon. Ritkán, de előfordul, hogy hentai animék is használnak ilyen karaktereket.

• Josei: japánul 'fiatal nő', olyan anime vagy manga aminek felnőtt nők képezik a célközönségét, ez az egyik legritkább műfaj.
• Progresszív: művészfilmek nagyon stilizált animék, például a Neon Genesis Evangelion, The End of Evangelion.

Elegáns:

• Bisónen: japánul 'gyönyörű fiú' olyan animék összefoglaló neve, amikben nőies, gyengéd, sármos és érzékeny alakként ábrázolják a fiúkat vagy férfiakat, például a Fushigi Yugi.
• Bishódzsó: japánul 'gyönyörű lány', olyan animék összefoglaló neve, amikben csinos lányok szerepelnek, például a Magic Knight Rayearth.

 Az anime megjelenési formái

A legtöbb animét a következő négy kategória egyikébe lehet besorolni:

• A egész estés filmek, amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a legmagasabb költségvetéssel, és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik például az Akira vagy a Chihiro szellemországban (Spirited Away), illetve a mostanában hazánkban is népszerű Páncélba zárt szellem (Ghost in the shell), és a Vándorló palota (szintén Hayao Myazaki alkotása). Vannak anime filmek amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Winter Days vagy Osamu Tezuka Legend of the Forest c. filmje. Amatőrök is készítenek sikeres fesztivál-filmeket, leghíresebb köztük a "Hoshi no Koe" (Egy távoli csillag hangjai), amelyet Shinkai Makoto és felesége egyetlen Apple gépen készített el több évi munkával. Előfordul még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb lesz mint egy átlagos mozifilm.
• Az anime tévésorozatok rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVA-knál vagy a filmeknél, mert a produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza 23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy teljes évad 26 epizódból áll, de vannak fél évados, azaz 13 epizódon keresztül futó sorozatok is. Amennyiben egy sorozat nem eléggé sikeres, előfordul, hogy félbehagyják a készítését és 10 vagy 20 epizód után befejezik (például Hime-chan no ribbon, Spirale Kizuna). A legtöbb anime tévésorozatnak van főcíme (opening) és vége-főcíme (ending), ezek a nagyobb költségvetésű sorozatoknál általában évente négyszer változnak (például Hagaren). Gyakran jellemző az epizódba beszúrt rövid, humoros vagy buta jelenet is („eyecatcher”), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik.
• Az OVA (Original Video Animation – kb. eredeti videoanimáció); vagy OAV (Original Animated Video) anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVA-k többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli („one-shot”) darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Nevüket onnan kapták, hogy eredetileg videón jelentek meg; ma már a DVD a jellemző médium. Az OVA-k általában a filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el. Népszerű OVA animék például az FLCL, a Bubblegum Crisis, vagy a Tenchi Muyo!. Főcím, vége-főcím és eyecatcher néha előfordul az OVÁkban, de nem törvényszerűen.
• Az ONA (Original Net Animation – kb. eredeti netanimáció) egy egyelőre ritkán használt rövidítés, az OVA mintájára, csak az interneten terjesztett (többnyire fizetős letöltéssel) anime. Az OVA-khoz hasonlóan magas költségvetésű ill. minőségű. Az epizódszám nem szükségszerűen alacsony. Például Ghost in the Shell – Stand Alone Complex.
• Említést érdemel a fansub és a fandub jelenség, amely nem önálló műfaj, hanem a külföldi rajongók által végzett tevékenység, amelynek során a nyugaton kevesek által érthető japán szöveget a nyelvben járatos amatőr rajongók angol feliratozással látják el, vagy önkéntes munkában szinkronizálják. Mivel sok japán manga és anime soha nem kerül hivatalos (licencelt) formában tengerentúli kiadásra, a fansub mozgalom kényszerűségből figyelmen kívül hagyja a szerzői jogokat. A legtöbb fansub azonban tartalmaz a műbe illesztett kérést, hogy hivatalos megjelenés esetén a nézők a kereskedelmi terméket is vásárolják meg, elősegítve ezzel az anime/manga nemzetközi elterjedését.

Forrás: Wikipedia.hu